Az Ipar 4.0 kutatási program szemelvényeinek következő darabja a fenntarthatóságot állítja középpontba.
A cikk célja, hogy bemutasson négy, logisztikai szolgáltatók körében fellelhető digitalizációs projektet, valamint elemezze ezek fenntarthatóságra gyakorolt hatását kvalitatív kutatási módszerek segítségével. Négy esettanulmányt ismertet a cikk, melyek eredményei azt mutatják, hogy a digitalizációs projekteknek pozitív hatásuk van a fenntarthatóság gazdasági dimenziójára. A környezeti teljesítmény nem változik számottevően, de a CO2 kibocsátás jelentősen csökkenthető. A társadalmi fenntarthatósági dimenziót tekintve a digitalizációs projektek a jelenlegi kutatás alapján nincsenek hatással a munkavállalók számára, inkább a jelenlegi munkavállalók terhelését hivatottak csökkenteni, valamint biztonságosabb és kreatívabb munkakörnyezet biztosítása a céljuk.
Az eredeti forrás: Diófási-Kovács O.: Logisztika 4.0 - Digitalizációs projektek hatása a fenntarthatósági teljesítményre. Vezetéstudomány, 51 (6) pp. 17-26.
[ Corvinus Egyetem Ellátási Lánc Blog ]
Keresés ebben a blogban
2020. július 5., vasárnap
2020. május 20., szerda
Tapasztalatok az Ipar 4.0-val – egy esetalapú elemzés
Az Ipar 4.0 kutatási program szemelvényeinek következő darabja egy esettanulmány bemutatása.
Az eredeti forrás: Demeter K., Losonci D., Nagy J., Horváth B.: Tapasztalatok az ipar 4.0-val – egy esetalapú elemzés. Vezetéstudomány, 50 (4) pp. 11-23.
2020. május 9., szombat
Az Ipar 4.0 fogalma és megjelenése a vállalati gyakorlatban
Tanszékünk kutatócsoportja egy EFOP 3.6.2 projekt keretében kapott lehetőséget, hogy az Ipar 4.0 hatásait, megjelenési formáit vizsgálja különféle iparágakban és ellátási láncokban, és feltérképezze a technológiákat és a szervezetre gyakorlolt hatásokat.
Ennek a kutatási folyamatnak a szemelvényeit osztjuk meg az elkövetkező alkalmakkor itt a blogunkon. A kezdő téma az Ipar 4.0 fogalmának körüljárása.
A most bemutatott tanulmány célja az volt, hogy meghatározza az Ipar 4.0 fogalmát, rendszerezze technológiáit, és bemutasson néhány, a vállalatok számára kiemelten fontos felhasználási lehetőséget és problematikus kérdéskört. A cikk első lépésként összefoglalta, hogy a kutatók miként próbálták megfogalmazni az Ipar 4.0 jelenségét, majd összefoglalta azokat a technológiákat, amelyeket leggyakrabban alkalmaznak az Ipar 4.0-ban jártas vállalatok működésében, és felvázolt egy folyamatot, amelynek során az Ipar 4.0 ki tud teljesedni egy vállalaton belül. A tanulmány összegyűjtött számos olyan problematikus kérdést is, amelyek az Ipar 4.0 megvalósításának gátat szabhatnak, így például a hiányzó digitális stratégiát, az ismeretlen mértékű beruházástól való félelmet, a munkaerő összetételét és felkészültségét és természetesen az adatbiztonságot. A tanulmány empirikus része négy, vállalati szakemberekkel készült interjúra épül, amelyben Magyarországon működő vállalatok Ipar 4.0 gyakorlatába kapunk betekintést. A vizsgált cégek mind elindultak már az Ipar 4.0 megvalósításának útján, különböző lépcsőfokokat elérve. Bármely vállalat esetét is nézzük, a vállalatok alapvetően bizonytalanok a beruházás tekintetében. Nincsenek benchmarkok, a beruházás mértéke nehezen tervezhető és ismeretlen, és általában nehéz a fennatrtáshoz, működtetéshez, karbantartáshoz szakképzett munakerőt találni, nem is beszélve más jellegű, a dolgozókat érintő problémáról, mint pl. a szervezeti ellenállás. Az Ipar 4.0 beruházások eredményeképpen keletkező big data nemcsak tárolási, hanem feldolgozási kihívás elé is állítja a vállalatokat. Ami azonban még ennél is kritikusabb, az ezeknek az adatoknak a védelme, amelyre ugyancsak nincsenek még standard megoldások.
Az eredeti forrás: Nagy Judit: Az Ipar 4.0 fogalma és kritikus kérdései - vállalati interjúk alapján. Vezetéstudomány, 50 (1) pp. 14-26.
Ennek a kutatási folyamatnak a szemelvényeit osztjuk meg az elkövetkező alkalmakkor itt a blogunkon. A kezdő téma az Ipar 4.0 fogalmának körüljárása.
A most bemutatott tanulmány célja az volt, hogy meghatározza az Ipar 4.0 fogalmát, rendszerezze technológiáit, és bemutasson néhány, a vállalatok számára kiemelten fontos felhasználási lehetőséget és problematikus kérdéskört. A cikk első lépésként összefoglalta, hogy a kutatók miként próbálták megfogalmazni az Ipar 4.0 jelenségét, majd összefoglalta azokat a technológiákat, amelyeket leggyakrabban alkalmaznak az Ipar 4.0-ban jártas vállalatok működésében, és felvázolt egy folyamatot, amelynek során az Ipar 4.0 ki tud teljesedni egy vállalaton belül. A tanulmány összegyűjtött számos olyan problematikus kérdést is, amelyek az Ipar 4.0 megvalósításának gátat szabhatnak, így például a hiányzó digitális stratégiát, az ismeretlen mértékű beruházástól való félelmet, a munkaerő összetételét és felkészültségét és természetesen az adatbiztonságot. A tanulmány empirikus része négy, vállalati szakemberekkel készült interjúra épül, amelyben Magyarországon működő vállalatok Ipar 4.0 gyakorlatába kapunk betekintést. A vizsgált cégek mind elindultak már az Ipar 4.0 megvalósításának útján, különböző lépcsőfokokat elérve. Bármely vállalat esetét is nézzük, a vállalatok alapvetően bizonytalanok a beruházás tekintetében. Nincsenek benchmarkok, a beruházás mértéke nehezen tervezhető és ismeretlen, és általában nehéz a fennatrtáshoz, működtetéshez, karbantartáshoz szakképzett munakerőt találni, nem is beszélve más jellegű, a dolgozókat érintő problémáról, mint pl. a szervezeti ellenállás. Az Ipar 4.0 beruházások eredményeképpen keletkező big data nemcsak tárolási, hanem feldolgozási kihívás elé is állítja a vállalatokat. Ami azonban még ennél is kritikusabb, az ezeknek az adatoknak a védelme, amelyre ugyancsak nincsenek még standard megoldások.
Az eredeti forrás: Nagy Judit: Az Ipar 4.0 fogalma és kritikus kérdései - vállalati interjúk alapján. Vezetéstudomány, 50 (1) pp. 14-26.
2020. május 4., hétfő
A karbonkibocsájtás mérése ellátási lánc szinten
Az alább bemutatott kutatási eredmények Tanszékünk Fenntarthatóság kutatócsoportjától származnak, és az ellátási lánc szempntjából egy nagyon kritikus kérdéskört vizsgálnak: hogy is mérhető lánc szinten a karbonkibocsájtás?
A vállalatok tevékenységével összefüggő üvegházgáz kibocsátás döntő része, átlagosan mintegy 75%-a nem közvetlenül kerül kibocsátásra, hanem értékláncuk valamelyik másik eleménél jelentkezik. Pl. a gépjárműiparban a gépjárművek használata során a fogyasztónál jelentkező kibocsátások jelentősebbek, mint a termelés során jelentkezők. A termelés delokalizációja miatt az európai vállalatok értékei javulnak, miközben az ázsiai vállalatok – ahová áttevődött a termelés jelentős része – egyre több üvegházgázt termelnek. Az Európai Unióban 1997 és 2008 között a kínai import révén elkerült üvegházgáz kibocsátás mintegy tízszeresére emelkedett. Ezen tényezők miatt növekszik a vállalatokra nehezedő nyomás, hogy üvegház kibocsátásukat az egész értékláncra vonatkozóan is megállapítsák, és tegyenek csökkentéséért. Attól ugyanis, hogy egy vállalat nem közvetlen kibocsátó, még van befolyása arra, hogy az üzleti partnereinél jelentkező kibocsátások csökkenjenek.
A vállalatok tevékenységével összefüggő üvegházgáz kibocsátás döntő része, átlagosan mintegy 75%-a nem közvetlenül kerül kibocsátásra, hanem értékláncuk valamelyik másik eleménél jelentkezik. Pl. a gépjárműiparban a gépjárművek használata során a fogyasztónál jelentkező kibocsátások jelentősebbek, mint a termelés során jelentkezők. A termelés delokalizációja miatt az európai vállalatok értékei javulnak, miközben az ázsiai vállalatok – ahová áttevődött a termelés jelentős része – egyre több üvegházgázt termelnek. Az Európai Unióban 1997 és 2008 között a kínai import révén elkerült üvegházgáz kibocsátás mintegy tízszeresére emelkedett. Ezen tényezők miatt növekszik a vállalatokra nehezedő nyomás, hogy üvegház kibocsátásukat az egész értékláncra vonatkozóan is megállapítsák, és tegyenek csökkentéséért. Attól ugyanis, hogy egy vállalat nem közvetlen kibocsátó, még van befolyása arra, hogy az üzleti partnereinél jelentkező kibocsátások csökkenjenek.
Ezt a folyamatot támogatja a
Greenhouse Gas Protocol, amely három körbe sorolja az üvegházgáz
kibocsátásokat. Az első körbe a technológiai jellegű kibocsátások, a fűtéshez
kapcsolódó és az üzem területén jelentkező kibocsátások, illetve a saját
tulajdonú gépjárműflotta kibocsátásai tartoznak. A második körbe a vásárolt
energiához kapcsolódó, az energiatermelőnél jelentkező kibocsátások tartoznak
(villamos energia, távfűtés, gőz, stb.). A harmadik körbe pedig az értékláncban
a vállalat alatt vagy felett elhelyezkedő üzleti partnerek azon kibocsátásai,
amelyekért a vállalat felelőssé tehető (pl. hulladékkezelés metánkibocsátása,
fogyasztóknál jelentkező kibocsátások, beszállítók kibocsátásai, lízingelt
járművek kibocsátásai, építési tevékenységgel összefüggésbe hozható szén-dioxid,
stb.). Ahhoz, hogy az üvegházgáz kibocsátások
globális szinten csökkenjenek, ne csak áttevődjenek egyik országból másikba,
vagy egyik vállalattól a másikhoz, ezen hatások együttesét kell számszerűsíteni
és csökkenteni. Néhány vállalat nem
kisebb célt tűzött ki maga elé, mint a karbonsemlegességet, amelyet a kibocsátások
csökkentésével és a fennmaradó hatások
kompenzációjával érnek el. (pl. Google, Magyarországon pedig a Telekom.)
Eredeti forrás: Schaltegger,
S., Zevzdov, D., Günther, E., Csutora, M.,
Alvarez, I.(2016): Corporate Carbon and Climate Change Accounting: Application,
Developments and Issues. In: Corporate Carbon and Climate Accounting, Springer
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)